Győzd le a fehérje-mítoszt!
Mindig mosolygok, amikor nálam sokkal kevésbé izmos emberek kérdezik, hogy lehet-e növényi alapon elég fehérjét bevinni…
A szkeptikusok a fehérje-mítosz bűvkörében élnek. Nem tudják elképzelni, miként lehet pusztán növényi fehérjékkel – tehát hús, tojás, tejtermékek nélkül – a megfelelő mennyiségű proteint a szervezetbe vinni.
Néhány gondolat tőlem erről a témáról. Szerintem nagyon túl van pörögve ez a fehérje kérdés! Még ha profi testépítő vagy, esetleg top atléta, akkor sincs szükséged 1,5-2g/testsúlykg-nál több fehérjére! Egy átlagember, vagy aki mondjuk hobbi szinten sportol, bőven elég, ha 0,8-1g/testsúlykg fehérjét visz be naponta! Hogy lássátok, ez mennyire egyszerű a növényi étrenden, íme a tegnapi napon elfogyasztott ételeim!
Reggeli: Zabkása (nézd meg ezt a videómat)
Ebéd: quinoa, lencse, brokkoli, paradicsomos szószban batáta, cukkini, padlizsán, tofu, mellé zöldségfasírt
Vacsora: Csicseriborsós saláta
Hogy mire volt ez elég? Konkrétan a kétszeresét ettem így meg a napi fehérjeszükségletemnek! (én 58 kg vagyok, tehát 120 g fehérjével akár testépítőként is elég lenne ez a fehérje!) Úgyhogy ne aggódjatok a fehérje miatt, mert egyáltalán nem kell belőle sok és könnyedén bevihető növényi alapon is a szükséges mennyiség!!
Mi a baj az állati eredetű fehérjékkel?
Részlet egy cikkből:
A KSH adatai szerint ma Magyarországon egy átlagos ember 92 gramm fehérjét fogyaszt naponta, amelynek az 56 százalékát állati eredetű fehérjék teszik ki. Az állati eredetű élelmiszereknek ugyan magas a fehérjetartama, de ezek a táplálékok dúskálnak a telített zsírokban; legalább 20 százalék a telített zsír aránya a legsoványabb csirkében is. És akkor még nem is beszéltünk a benne található koleszterinről; 200 gramm csirke legalább 140 mg koleszterint tartalmaz.
Ezek a fehérjeforrások gyulladást okoznak a szervezetünkben, továbbá az állati eredetű fehérjék megemelik az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor) hormonszintünket, amely növeli a rák kockázatát. Ezenfelül az állati eredetű fehérje fogyasztása összefüggésbe hozható a cukorbetegség kialakulásával. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kockázati tényezők nem csupán a hús esetében, hanem a tejtermékek és tojás fogyasztása esetén is fennállnak.
Szóval a tanulság az, hogy az állati eredetű táplálékkal nagy mennyiségű fehérjét tudsz a szervezetedbe vinni, de ezzel együtt növeled a cukorbetegség, a rák és a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Mit tudnak a növényi fehérjeforrások?
Ezzel szemben, ha úgy döntesz, hogy növényi fehérjékből kívánod bevinni a megfelelő mennyiségű proteint, akkor nem csupán mentesülsz az állati eredetű fehérjék kedvezőtlen hatásaitól, de emellett garantálod szervezeted számára az elegendő rost- és vitaminbevitelt is.
Ez nem csupán a bélműködésre van jó hatással; kutatások bizonyították, hogy minél nagyobb a rostbevitel, annál nagyobb lesz a fogyás mértéke is. Sőt, egyes kutatások bizonyították azt is, hogy a rossz minőségűnek tartott növényi fehérjék lassabb, de állandóbb fehérjeszintézist tesznek lehetővé.
Melyek a legjobb növényi alapú fehérjeforrások?
Olyan alapanyagokról beszélünk, amelyeket bárhol és nem mellékesen többnyire megfizethető áron be tudsz szerezni. Már sorolom is (a teljesség igénye nélkül): ZÖLDSÉGEK: avokado, spenót, brokkoli, spárga; HÜVELYESEK: bab, lencse, borsó, csicseriborsó, szójabab (a tofu készül ebből). GABONÁK – főleg a teljes kiőrlésű verziójuk – : búza, rozs, zab, rizs. ÁLGABONÁK: köles, hajdina, cirok, quinoa. OLAJOS MAGVAK: földimogyoró, tökmag, mandula.