December témája: Inzulinrezisztencia
IR- Inzulinrezisztencia
Kevés olyan egészségügyi téma van az utóbbi időben, amely nagyobb mértékben érintené a magyar társadalom felnőtt lakosságát, mint az inzulinrezisztencia. Az inzulinrezisztencia (IR) az az állapot, amikor a sejtek elveszítik érzékenységüket az inzulinnal szemben, igy az nem tudja kifejteni az élettani hatását.
Mi is az az inzulin?
Az inzulin egy fehérje természetű hormon, melyet a hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek béta sejtjei termelnek. Az egyetlen hormonunk, amely a vércukorszintet csökkenteni képes. Hatását úgy fejti ki, hogy kötődik a sejtek felületén lévő inzulinreceptorokon, és ennek hatására a sejtmembránban lévő glükóztranszporterek működésbe lépnek és segítik a glükóz bejutását a sejtekbe. Ezen kívül egy általános felépítő hatású hormon, minden más tápanyag beépülését is segíti, igy más anyagcsere folyamatokra is hatással van.
Elsősorban a túlzott finomított szénhidrát-fogyasztás, az elhízás vezet ahhoz, hogy a sejtek egyre kevésbé lesznek az inzulinra érzékenyek, ami számos, az anyagcserében bekövetkező változást fog létrehozni.
A kisebb inzulinérzékenység fokozottabb inzulintermelésre készteti a szervezetet, egyre több inzulin kell a vércukorszint csökkentéséhez, végül már igy sem képes a cukor bejutnia sejtekbe, a sejtek éhezni fognak és kialakul a 2. típusú cukorbetegség.
Miért veszélyes az inzulinrezisztencia?
Azt szoktuk mondani, hogy az inzulinrezisztencia a 2. típusú cukorbetegség előszobája, de a metabolikus szindróma, a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását is segítheti.
Az inzulinrezisztencia miatt kialakult magas inzulinszint a fogyást is meg fogja nehezíteni.
Forrás: https://www.hormoninfo.hu Az inzulinrezisztencia okai és következményei
Hogyan lehet diagnosztizálni az IR-t?
A magas vércukor, illetve inzulinszintet cukorterheléses vizsgálattal lehet diagnosztizálni Ez a vizsgálat vérből történik, a vér glükóz és inzulinszintjét határozzák meg. A vizsgálat reggel még éhgyomorra történő vérvétellel kezdődik, majd 75 g cukrot tartalmazó oldatot kell meginni, majd ezután meghatározott időszakonként vesznek vért.
Nagyon fontos tudni, hogy az inzulinszintet sok tényező befolyásolhatja. Ezek közül például befolyásolja a
- stressz
- lázas állapot
- a bélflóra állapota
- edzettségi állapot.
Összefügg – e a testsúllyal az inzulinrezisztencia?
Általában elmondható, hogy akinek a BMI -je (Body Mass Index) 30 feletti, valószínűleg inzulinrezisztenciája van, igy érdemes laboratóriumi vizsgálattal ezt ellenőrizni.
Érdekesség, hogy még az inzulinrezisztenciának is van egy megelőző állapota, ez pedig a leptin-érzékenység. Ez már akár évekkel előtte jelezheti az IR kialakulásának esélyét. A leptin egy jóllakottságot jelző hormon. A zsírsejtek termelik, amennyiben a zsír raktárak telítődtek. Jelzik az agynak, hogy tele vannak a raktárak, nincs most szükség több táplálékra. Amennyiben a leptinre való érzékenység csökken, nem alakul ki a jóllakottság érzés, a folyamatos táplálkozás pedig a korábban leírtak szerint végül inzulinrezisztenciához vezet.
A hazai népesség nagy százalékban elhízott, sokszor és nagy mennyiségű, nagy szénhidrát és telitett zsírt tartalmazó táplálékot fogyasztunk. Ahányszor étkezünk a hasnyálmirigy annyiszor kap jelet arra, hogy inzulint termeljen. A folyamatos étkezés egy állandó, folyamatos inzulinszekréciót jelent, mely egy idő után tehát kimeríti a hasnyálmirigyet, illetve érzéketlenné teszi a sejteket az inzulinra.
Hogyan kezelhető az inzulinrezisztencia, hogyan lehet ezt a kört megszakítani?
A kezelés sokrétű és egyéni, igy a szakemberrel való konzultáció elengedhetetlen, hiszen mindenkinél más állhat a háttérben. A kezelés alapelve a diéta, az életmódváltás (mozgás!) és esetlegesen a gyógyszeres kezelés.
Az inzulinrezisztencia esetében az egyik legfontosabb, hogy figyeljünk az étkezések közötti szünetek betartására. A napi háromszori étkezés, az étkezések közötti szünet biztosítja a hasnyálmirigy számára, hogy ne merüljön ki teljesen és ne legyen állandóan magas az inzulinszint. Fontos még arra is figyelni, hogy élettanilag reggel és este a legkevésbé érzékeny a szervezet az inzulinra, igy a reggeli és a vacsora ne legyen szénhidrátbő, inkább fehérjében gazdagabb. Az étkezések közül az ebéd az, ami nagyobb mennyiségben tartalmazhat szénhidrátot, hiszen ilyenkor a szervezet érzékenyebb az inzulinra, és már kevesebb inzulinnak kiváltható az élettani hatás. Az ajánlott napi szénhidrát mennyiség a kb. 160 gramm. A szénhidrátok esetében pedig fontos odafigyelni az adott szénhidrát glikémiás indexére. „A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ez által hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak. A GI egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.” ( https://www.cukorbetegkozpont.hu)
Az élelmiszer GI értékét befolyásolja az étel elkészítésének módja is. Például minél kisebb méretűre van aprítva a táplálálék, a hántolás, pelyhesítés, turmixolás emeli ezt az értéket. A magas rosttartalom, a nagy amilóz tartalom (pl.durum tészta) pedig csökkenti.
Tehát fontos a szakemberrel való konzultáció, az étkezések közötti szünet betartása, és a szénhidrát glikémiás indexének figyelembevétele. A nyugati medicina szerint az ajánlott napi szénhidrát mennyiség kb. 160g, de a mi szakmai tapasztalatunk az, hogy a TELJES ÉRTÉKŰ NÖVÉNYI ÉTRENDDEL az IR hatékonyan kordában tartható. A mozgás is fontos eleme a gyógyulásnak.